Már meg volt terítve az asztal a vacsorához öt főre.Lysander és Castiel már az asztalnál ültek Alice pedig akkor jött le a lépcsőn amikor, mi is helyet foglaltunk Rosalyval.
Kínos csönd töltött be mindent.
-Szóval te egy angyal vagy?-kérdezte Alice-
-Csak fél angyal! Te pedig boszorkány?
-Ja, az!
A vacsora többi részén, továbbra is csönd uralkodott.Vacsora után mindenki felment a saját szobájába.
Mivel egy kíváncsi természet vagyok, úgy döntöttem, hogy negkérdezem Castielt miről beszélgettek négy szem közt!
-Szia-mondtam és beléptem a szobájába-
-Tudtam, hogy nem bírod ki nélkülem!-mondta mosolyogva-
-Álmodozz csak! Csak azt akartam kérdezni, hogy miről beszélgettetek Alicel négy szem közt!
-Csak nem vagy féltékeny?
-Nem! Nincs miért féltékeny legyek, csak kíváncsiságból kérdezem, de ha nem akarod elmondani akkor megyek!
-Hé gyere ülj ide!-mondta és az ágyára mutatott- És mi kéne ahoz hogy féltékeny legyél egy másik lányra?
-Először is az hogy járjunk...
-Oké ha ennyire akarod akkor járhatunk!-mondta majd megcsókolt-
-És mi van ha én nem akarok veled járni?
-Akkor megkérdezem Alicet, hogy nem akar-e a barátnőm lenni!
-Ha neked ez ilyen könnyen menne akkor, ne is álmodozz róla, hogy én járni fogok veled!-mondtam majd kicsit dühösen elindultam kifelé-
-Még, hogy nem vagy féltékeny!-kiabálta utánam Castiel-
A folyosón láttam, hogy Alice megáll Lysander ajtaja előtt és már majdnem bekopog, de aztán mégsem tette meg és elindul a saját szobája felé.
Reggel kicsit nyűgösen keltem fel,mert valamiért nem aludtam túl jól, de aztán Castiel jött be a szobámba és mintha, minden egy pillanat alatt vidámmá vált volna.
-Jó reggelt új csajom!
-Nem vagyok a csajod!
-És ha szépen kérlek, hogy legyél a barátnőm?
-Az attól függ, hogy Alice mit mondott az este!
-Jól van na! Tudod, hogy azt csak viccből mondtam!
-De nem volt vicces!
-Jó sajnálom! Na ?
-Az attól függ milyen szépen kéred!-mondtam mire Castiel magához húzott és megcsókolt-
-Ez megteszi?
-Talán másodjára jobban sikerülne!-mondtam mosolyogva-
Castiellel kézenfogva mentünk le az edzőterembe, ahol a többiek már kezdtek bemelegíteni.
-Remek megjött az új gerlepár!-mondta Alice-
-Így van!-mondta Castiel- Akkor kezdhetjük?
-Igen-mondtuk egyszerre és elkezdődtek az edzések!
Castiel szó szerint a kimerülésig hajtott.Még szerencse, hogy a szúrás nem gyógyult be teljesen különben, egy perc pihenőt sem tarthattam volna.
Fekvőtámaszokat, húzóckodásokat, súlyemeléseket kellett csinálnom, hogy megerősödjek.
-Oké 10 perc pihenő mindenkinek,Lya gyere velem!-mondta Castiel-
-Mi? Nekem nem jár pihenő?
-Gyere!
Castiellel egy nagy asztal előtt álltunk ami egy lepedővel volt leterítve.
Lysanderrel leszedték róla a terítőt és az asztalon külön féle fegyverek voltak.
-Válassz!-mondta Castiel-
-Mi? Én nem tudok fegyverrel harcolni!
-Akkor majd megtanúlsz! Gyerünk válassz!
Végig néztem a fegyvereken, párat fel is vettem de valahogy egyik sem állt jól a kezemben.
Végül egy olyan fegyvert választottam amit még soha nem láttam de nagyon megtetszett.Egy rövid fémrúd volt kb olyan hosszú mint az alkarom, a végén pedig valami kő volt.
-Ez mi?
-Ez egy nagyon ritka fegyver, amit leginkább védekezésre és gyógyításra használnak.A végén az egyik legritkább drágakő található a fekete gyémánt, ami varázslattal van odaforrasztva a fémrúdhoz!Hivatalos nevén róna író, amivel különleges jeleket rajzolhatsz a testedre, de a jeleket is külön meg kell tanúlni hozzá!-mondta Alice-
Mindenki csak hallgatta a pontos leírását a fegyverről, úgy látszik, hogy nem csak szép de okos is.Mostmár sejtem, hogy még is mit szeretett meg benne Lys.
-És ezek a kis gombok mik az oldalán?
-Azt nehogy megnyomd!-kiabált Alice- A kocka alakú gomb megnyomásával egy kés ugrik ki a másik végéből, a nyíl alakúval pedig kis tűk amik méregbe vannak mártva! Apró fegyvernek tűnik, de a használata elsajátításához sok idő kell!
-Remek akkor te kétszer annyit fogsz tanúlni!-mondta Castiel-
Az edzés folytatódott tovább.Lysander arcán szomorúságot láttam és sejtettem is, hogy ki ennek az okozója.
-És, honnan fogom megtanúlni a rónákat?-kérdeztem Alicetől-
-Egy könyvből, de persze van olyan róna is ami nincs a könyvben, azt majd én tanítom meg!
-Lys segíthetsz majd tanúlni, hátha úgy jobban menne!
-Nincs értelme csak hátráltatna a tanulásban!-mondta Alice-
-Mert te aztán nagyon okos vagy!-mondta Lys-
-Igen az vagyok, és ha nem tetszik azt a keveset is kiverem a fejedből!
-Ezt most fejezzétek be!-mondta dühösen Castiel-
Délután mindenki hulla fáradtan ment be a szobályába és csinálta a napi rutinját!