Logan korán reggel felkeltett, hogy minnél hamarabb, segítséget kapjunk és megnézzék a lábam, ami eléggé feldagadt reggelre.
-Gyere, mász fel a hátamra.-mondta Logan-
-De nehéz vagyok!
-Jó a humorod! Hány kiló is vagy?-kérdezte és elnevette magát-
-Igen is nehéz vagyok!
-Oké, oké, nehéz vagy, csak mász fel a hátamra, hogy elindulhassunk!
Logan felvett a hátára és elindultunk, a bázisra.
-Végül miért kerestél?-kérdezte-
-Hát kicsit bonyolult, de megpróbálom elmagyarázni! Tudom, hogy te nem hiszel az angyalban, de azt is tudom, hogy te is béke párti vagy! Mi többen élünk a bázison velem együtt heten. Három vámpír, két vérfarkas, egy boszorkány és én. Mivel mi is azért harcolunk, hogy újra béke legyen a földön, vagyis ez után fogunk harcolni, arra szerettelek volna megkérni, hogy csatlakozz te is hozzánk, mert szerintem egy nagyon jó harcos vagy, és megbízható is!Amellett minden segítség jól jön! Na?
-Honnan veszed, hogy megbízható vagyok?
-Mivel megmentettél engem, és harcoltál az elfajzottakkal is!
-És hogy keveredett egy ember ilyen társaságba?
-Milyen ember?
-Hát te! Ember vagy, vagy nem?
-Ja, de az vagyok! Megérkeztünk, kérlek hagyd, hogy én beszéljek!
-Ahogy akarod! Kérdezhetek én is valamit?
-Hmmm?
-Nem akarsz fogyózni egy kicsit? Ez az ötven kiló, lehet hogy sok egy kicsit!
-Hahaha nagyon vicces!-mondtam mosolyogva-
A szívem egyre hevesebben vert, miközben haladtunk a nappali felé. Tudtam, hogy ha eddig türelmesek is voltak velem, most tuti be telt nálluk a pohár, és még idegent is hoztam a titkos bázisra.
A nappaliban Rosaly, Lys és Alice volt.Mindhárman döbbent arcal néztek rám majd Loganre és oda-vissza ez ment, amíg meg nem szólaltam.
-Sziasztok! Történt egy kis baleset....
Logan le tett a kanapéra, és Alice kezelésbe vette a lábam.
-Castiel?-kérdeztem-
-Ő ki?-kérdezte ellenszenvesen Lys-
- Ő itt Logan! Logan, bemutaom Lysandert, Rosalyt és Alicet!
-Sziasztok!-mondta Logan, de figyelembe sem vették a többiek-
-Mindent elmondtál neki?-kérdezte Rosaly-
-Igen, hogy ki a vámpír, ki a vérfarkas, hogy Alice egy boszorkány én pedig egy ember vagyok!
-Nagy butaságot csináltál!-mondta Rosa-
-Nem kell, egyből ítélkezni! Én ismerem és nagyon rendes és segítő kész srác!
-Csak kiment a helyéről, ez most lehet, hogy fájni fog egy kicsit!-mondta Alice és visszatette a bokámat a helyére, mire én egy óriásit sikítottam-
-Kösz hogy szóltál!-mondtam dühösen-
-Én is köszönöm, hogy betartottad a szavad!-mondta Lys és a szobája felé indult- Ja és amíg te jól elvoltál egy idegennel, a többiek egész éjszaka kerestek! Remélem, hogy lesz erőd Castiel szemébe nézni!
Megkértem Logant, hogy vigyen fel a szobámba.
-Talán jobb lenne ha elmennék, elég nagy a feszültség!
-Nem mész sehova! Majd felfogják, hogy szükség van rád, csak időt kell nekik adni!
Egyszer csak Castiel rontott be az ajtón, az ágyamhoz jött és szorosan megölelt.
-Halálra aggódtam magam miattad!
-Nyugodj meg jól vagyok!
Castiel elengedett és ránzett Loganre.
-Castiel ő Logan! Logan ő Castiel a barátom!
-Ja a barátja vagyok és nem tetszik, hogy ide hozott téged! Lysanderék szerint ki kéne dobjalak, de mivel vigyáztál Lyára ezért itt maradhatsz. De egyetlen egy rossz mozdulat és az lesz az utolsó is.
-Én is örülök, hogy megismertelek.-mondta Logan-
-Castiel! Nem értem miért támadod te is így le?
-Azt sem tudom, hogy ki ez! Nem fogok vele jópofizni!
-Gyere, megmutatom hol fogsz aludni!-lépett be a szobába Rosa-
-Azt hittem, hogy nem fogod hagyni, hogy itt maradjon!-mondtam Castielnek-
-Nem is hagytam volna, de Alice mondta, hogy ő hozott el és, hogy te ismered.
-Igen, és hidd el hogy kedves fiú és nagyon jól harcol! Mindenkire szükségünk van!
-Azt majd eldöntöm én! De azt jól tetted, hogy nem mondtad el neki, hogy te vagy az angyal!
-És nem is haragszol rám?
-Mérhetetlenül haragszom rád, de az a legfontosabb, hogy jól vagy, és már kezdem megszokni a lázadásodat!
-Mióta veled vagyok, csak azóta vagyok lázadó!
-Ne is próbáld meg rám fogni, de nem is te lennél a butaságaid nélkül!
Castiel még egy kicsit a szobában maradt velem.Nagyon jól esett, hogy átölelhettem, hogy megcsókolhattam és az hogy megértett engem.
Mivel Castiel már velem aludt ezért Logan a nappaliban a kanapén aludhatott.
-Szia, mi ujság?-kérdeztem Logantől-
-Nem sok, veled? Fáj még a bokád?
-Kicsit, de túlélem! Figyelj a többiek miatt ne aggódj, csak azért ilyenek mert még nem ismernek!
-Ez természetes, én is bizalmatlan lennék a helyükben! Mondjuk nincs rá okuk, de megértem őket!
-Oké, én akkor visszamegyek a szobámba, ha bármire szükséged lenne szólj bátran!
-Castiellel minden rendben?
-Castiellel? Igen, csak aggódott értem!-mondtam és felmentem a szobámba-