Amikor leértünk arra lettünk figyelmesek hogy Lys egy számonra ismeretlen lánnyal veszekszik Rosa pedig köztük áll.
-Mi van itt?-kiabálta el magát Castiel-
-Castiel tényleg te hívtad őt ide?-kérdezte Lys és ilyen dühösnek még soha nem láttam-
-Alice....igen én, ő fog Lyának segíteni a képessége kiderítésében és fejlesztésében!
-Ha nem tetszik el lehet vonulni!-mondta Alice Lysnek-
Lys erre nem mondott semmit csak mérgesen kiment és rendesen becsapta maga után az ajtót.
-Lya ő itt Alice Braun, ő egy boszorkány!
-Szia-mondtam mire óvatosan végigmértem Alice-t.Feketében volt tetőtől talpig, magabiztos volt és nagyon szép lány- Ismertem?
-Nem, még nem találkoztál vele!
-Castiel beszélhetnél Lysanderrel, vagy inkább elmegyek!-mondta Alice-
-Nyugi megoldom! Rosa utána mennél?-mondta Castiel-
-Persze!-mondta Rosa és elindult megkeresni Lysandert-
Castiel megkért, hogy menjek Rosaly és Lys után amíg ő négyszem közt beszél Alicel.Őszintén nem nagyon tetszett, hogy Castiel más lányokkal beszélget, igaz hogy nem járunk, de inkább kerüljön el más lányokat!
Vonakodva de elindultam Rosa és Lys után.A kert hatalmas volt, mint általába minden kastély kertje ezért csak mentem amerre jónak láttam és végül a tónál kötöttem ki.Gyönyörű volt, nagy tó, halakkal benne, fölötte egy szép fa híddal, a tó körül szép virágok és egy kis faház is volt a tó mellett.
Mivel még soha nem jártam erre, úgy döntöttem, hogy kicsit körülnézek.Amikor benyitottam a faházba, Lys az ágyon feküdt.A faház úgy be volt rendezve, mint egy rendes szoba, egy ággyal, szekrénnyel, asztallal és székekjel.
-Szia-mondtam és bementem a faházba-
Lys rámnézett és sóhajtott egy nagyot.
-Úgy láttam, hogy nem nagyon örülsz Alicenak.-mondtam-
-Jól láttad!
-Régóta ismeritek egymást?
-Igen-mondta és felült- Tudom, hogy arra vagy kíváncsi, miért nem vagyunk jóban szóval elmondom, mert egyszer úgy is megtudnád!
Nem hittem volna, hogy ennyire nyílvánvaló, de természetesen ez érdekelt és hogy kicsit többet megtudjak Aliceről.
-Alice egy régi ismerős, Castiel mutatott be neki.Teljesen ellentétek vagyunk régen is mindig veszekedtünk, de valami mégis megfogott benne és mivel én egy őszinte srácnak tartom magam ezért elmondtam neki az érzéseimet..
-Már mint, hogy szereted?-vágtam közbe-
-Igen...hogy érzek iránta valamit, de ő csak kinevetett és mindenki előtt megalázott! Szóval röviden ennyi.
-Sajnálom, ez nem volt szép tőle. És Alice meg Castiel között...szóval nem volt semmi?
-Nyugodt lehetsz nem! Castiel mindig csak egy barátként tekintett Alicra és forditva is.
-Értem- mondtam megkönnyebülve- Amúgy Rosaly hol van?
-Nem tudom, miért tőlem kérdezed?
-Azt hittem, hogy utánad jött!Megyek és megkeresem!
Lysander még a faházban maradt, én pedig megint csak elindultam valamerre.
Azon gondolkodtam amit Lys mondott Aliceről, sajnáltam Lyst és biztos voltam benne, hogy még mindig érez valamit Alice iránt!
Már majdnem az egész kertet végig jártam, de Rosa sehol sem volt. Úgy döntöttem, hogy vissza megyek a kastélyba, mert már lehet, hogy Rosa is rég ott van.
Amikor sétáltam visszafele, valami zajt hallottam a kapu felől, ezért indultam a hangok felé.
Rosaly egy fiúval beszélgetett és csókolózott.
-Rosa ő meg ki?-mondtam, mire mindketten rémülve rám néztek-
-Lya te meg, hogy kerülsz ide? Errl nem beszélhetsz senkinek, meg kell igérned!-mondta Rosaly és nagyon meg volt ijedve-
-Miért ki ez a fiú? a barátod?
-Igérd meg, hogy senkinek nem beszélsz arról amit láttál és mindent elmondok!
-Oké, hallgatlak!
-Ő itt Leigh, és nem a barátom legalább is hivatalosan nem! Titokban szoktunk néha találkozni, mert Castiel nem rajong Leigh-ért és a fajtájáért!
-Hogy érted azt, hogy a fajtájáért?
-Vérfarkas vagyok!-mondta Leigh- és a vérfarkadok a vámpírokkal soha nem voltak rokonlelkek, ezért tudunk csak titokban találkozni Rosalyval!
-Szóval ti szeretitek egymást?-kérdeztem-
-Igen-mondta Rosa és Leighre nézett-
-Az tök szuper! Miért nem járhattok hivatalosan is?
-Aranyos vagy, hogy örülsz nekünk, de ez bonyolult és hosszu történet, majd elmondom de most inkább menjünk vissza a kastélyba!-mondta Rosa, elköszönt Leightől mi pedig visszamentünk a kastélyba-