-Inkább kerüld el Ambert,elég veszélyes tud lenni!-mondta Castiel-
Lassan elkezdődtek a versenyek,én inkább nem vettem részt egyik feladatban sem.
Egész nap érezhető volt a fajok közti feszültség.Miután lezajlott ez az egész verseny az emberek hazamentek,én az iskola ablakjából néztem,ahogyan az igazgatók a fajokhoz beszélnek.
Amikor kicsit kinyitottam az ablakot ledöbbenve vettem észre,hogy elkezdett havazni.Féltem,hogy az álmom be fog következni.
Hírtelen érzetem,hogy valami inyekció szerüséget szúrnak a nyakamba,és már el is ájultam.
Amikor felébredtem,egy kunyhóban voltam,és valaki az ágyhoz kötözött.
* Közben az iskolában *
Mindenki bement az iskola aulájában és ott gyülekeztek.
-Nem láttátok Lyát?-kérdezte Rob?
-Nem,azt hittük,hogy hazament a többi emberrel!-mondta Rosaly-
-Hol van Amber?-forgatta körbe a fejét Castiel-
-Castiel ne gondolj egyből rosszra!-mondta Rosaly-
-Ha Amberről van szó a legrosszabra kell gondolni!-Mondta Nataniel-
Castiel észre vette hogy Amber egyik talpnyalója épp el akar menni.
-Hé állj meg!-kiabálta Castiel de a lány gyorsan elszaladt-
Rosaly,Lysander és Castiel utána futottak.
-Hol van Amber? Mit csinált Lyával?-faggatta Castiel-
-Engedj el nem tudom miről beszélsz!
Addig addig erősködtek míg a lány elmondta,hogy Amber elrabolta Lyát és egy kis faházba vitte az erőbe ahol meg akarja ölni!
Ekkor már mindent beborított a vastag hótakaró.Castielék követték a lányt,aki azt mondta hogy elvezeti őket a kunyhóig.
Majdnem egy óráig követték a lányt aki csak körbe körbe vezette őket!
-Benne volt a tervbe,hogy elkapjunk igaz? Hogy aztán rossz fele vezess minket Amber pedig....-mondta dühösen Castiel-
-Azt hittem,hogy hamarabb rá fogtok jönni,mocskos vérszívók!-mondta a lány és valami varázslattal meg akart szökni,de ekkor Castiel utána szaladt és megölte-
* Lya *
-Hé engedjenek el! Van itt valaki?-kiabáltam-
-Hiába kiabálsz,úgy sem hallja senki!
-Amber! Engedj el,miért hoztál ide?
-Ez egyértelmű,hogy megöljelek amiért elraboltad tőlem Castielt!
-Hogy megölj?! Honnan ismered Castielt?
-Ugyan már Castielt mindenki ismeri,a legnemesebb vámpírcsalád egyetlen trónörököse! Chhh....mekkora rakás szerencsétlenség vagy,nem értem Castielt,hogy mit látott benned!
-Engedj már el,úgyis megtalálnak a többiek!
-Nem nem fognak,Lisa félrevezette őket,úgy hogy te most megdöglesz!
Amber megkötözte a kezem és a lábam,majd kivitt a hóra.
-Amber ne tedd ezt! A tied lehet Castiel engem nem érdekel!-mondtam könnyes szemmel-
-Az lehet,hogy téged nem érdekel de ő téged szeret!-mondta és felemelte a kést-
Lehajtottam a fejem és a másik pillanatban azt éreztem,hogy a vastag penge belehatol a hasamba.Szörnyű, égető és rettenetesen fájdalmas volt.Lenéztem a hóra amit a vérem fehérről vőrösre színezett át.
-Miért nem haltál még meg? Dögölj már meg!- kiabálta idegesen Amber-
Én sem értettem,hogy vagyok még mindig életben,hiszen hasonszúrt egy késsel.
Ekkor a kötelek kioldódtak és én elkezdtem emelkedni a levegőbe.
-Mi...a rosseb vagy te?
Amikor ránéztem a hasamra a szúrás még látszott de már nem vérzett.Egy sokkal nagyobb fájdalmat éreztem a hátam közepén,mintha valami belülről ki akarna jönni,és ekkor két óriási,gyönyörű fehér angyalszárny jelent meg a hátamon.
Mintha nem is én lettem volna,kinyújtottam a karom Amber felé és valami elképesztően erős fény sugarat bocsátottam ki felé.
Miután,megszünt a fény sugár láttam,hogy Amber a hóban fekszik és nem mozdul.Éreztem,hogy a sebem ismét elkezd vérezni,lassan elájultam és a földre zuhantam!