-Lys...Lysander,te hogy kerülsz ide?
-Igazából követtelek.Elkísértem Castielt a házatokig,aztán láttam,hogy elkezdtek verekedni te pedig elindultál valahova.Azt hittem,hogy megint valami butaságra készülsz,így inkább követtelek!
-Értem.
-Gyere hazakísérlek,elég hideg van és későre jár.
-Rendben,köszi.
Lysanderrel végig csendben mentünk egymás mellett.Kínosan éreztem magam,mert biztos,hogy mindent hallott és mások előtt nem szeretek ilyenekről beszélni.
Amikor megérkeztünk a házunk elé,nem tudtam mit mondjak de végül csak kiböktem.
-Kérlek,hogy....amit hallottál azt inkább.....
-Nyugodj meg,tőllem senki nem tudja meg-mondta-
-Köszi! Akkor majd találkozunk.
-Szia.
* 1 héttel később*
Kicsit unalmasan telt el a hét,nem igazán volt mit csináljak egyedül.Kayla majdnem minden nap eljött és elhozta a leckét,és még Rosaly is benézett néha.
Amikor beértem a suliba csak arra koncentráltam,hogy inkább kerüljem el a fiúkat.
Elmentem a szekrényemhez,hogy kivegyem a könyvem és Kayla jött oda hozzám.
-Szia Lya -mondta szipogva és a szemei vörösek voltak-
-Kayla mi történt? Ha Dake bántott meg esküszöm,hogy...
-Nem Dakel még a hétvégén szakítottunk,rájöttem hogy igazad volt!
-De akkor mi a baj?
-Elköltözünk a városból vidékre,mert a szüleim ott kaptak munkát.
-Kayla nem hagyhatsz itt,mit csinálok nélküled? Kérlek ne menj el,lakhatsz a szobámban!
-Nem lehet,még ma indulunk csak elbúcsúzni jöttem.
-Ígérd meg hogy,sosem felejtesz el!
-De te sem engem! Mennem kell vigyázz magadra!
Ekkor már mindketten sírtunk,el sem akartam hinni,hogy most még Kayla is itt hagy!
-Te is vigyázz magadra! Majd írj!
Az első pár órán még fel sem fogtam igazán,hogy Kayla elment.Rosaly oda ült mellém és a szünetekben is próbált vígasztalni de most inkább időre volt szükségem.
Az ebédszünetben az igazgatónő mindenkit az ebédlőbe hivatott és a versenyről beszélt.
-Remélem,hogy mindenkinek megvan a párja,de egyéni versenyszámok is lesznek! A verseny helyszíne a kinti focipálya lesz,ott lesznek megtartva a feladatok. Két iskolából jönnek diákok,a Wolf Moon-ból és a Magic School-ból remélem,hogy mindenki az alkalomhoz megfelelően fog viselkedni!
-Ez is egy érdekes nap lesz!-mondta Lys aki velünk szemben ült-
-Lya neked ki a párod?-kérdezte Rosaly-
-Igazából senki mivel Kayla elkölzözött.Én majd csak az egyéni feladatokban veszek részt! De csak ha muszály!
-Lya beszélhetünk?-szólt Castiel a hátam mögül-
-Nem!
-Kérlek fontos lenne!
-Lya beszélj vele!-mondta Rosaly-
Felálltam, és elindúltam az udvar fele,Castiel pedig jött utánam.
-Mit akarsz?
-Csak szeretném ha megbocsájtanál nekem,én komolyan nem tudom mi ütött belém,de azt tudom,hogy mindig szerettelek és szeretni is foglak!-mondta,majd közelebb húzott magához és megcsókolt-
Próbáltam ellökni magamtól,de az a melegség ami elárasztott az érintésétől és a csókjától teljesen elgyengített és végül visszacsókoltam!
-Tudtam,hogy még szeretsz! Akkor szent a béke?
-Nehogy azt hidd,hogy egy csóktól a karjaidba omlok,azért csókoltam vissza,hogy megmutassam mit vesztettél el! És én téleg szerettelek ezért nem is tudok rád annyira haragudni. Megbocsájtok de nem felejtek!-ezzel ott hagytam és elindultam az osztályterem felé-
Útközben találkoztam a bácsikámmal is.
-Bácsikám biztos jó ötlet ez?
-Mi?
-Hogy ide jönnek a...tudod!
-Nem tudom de meg kell próbálnunk békét teremteni a fajok közt,most sok minden múlhat ezen a ,,versenyen"!
Bólintottam aztán elindúltam az órámra.
Egész nap mindenki a versennyel volt elfoglalva.Az akadálypáját a végzősök építették fel,nekünk szerencsére semmit nem kellett csinálni.
Az órák most is unalmasan teltek mint mimdig,aztán elindultam haza.