3.rész

 

Nehezen de megírtam a levelet.

 

Összepakoltam pár ruhát és elindultam az állomásra.Fogalmam sem volt,hogy hol fogom tölteni az éjszakát vagy mit fogok csinálni ezek után.

 

Végül egy újságban megláttam,hogy egy lány szobatársat keres elég messze a várostól.Elindultam,bízva abban,hogy még szabad a szoba.

 

Az út majdnem négy óra hossza volt,de a kiadó lakást elég hamar megtaláltam.Becsöngettem és egy aranyos lány nyitott ajtót.

 

-Szia. Nem tudom jó helyen járok e,a kiadó szobára jelentkeznék ha még lehet.

 

-Igen jó helyen jársz Amy vagyok és még szabad a szoba.Gyere be.

 

-Remek köszi.

 

Kicsit körbevezetett a lakásban ami nem volt túl nagy de már annak is örültem,hogy nem kell az utcán aludjak.

 

-Elég kicsi a lakás tudom,de mivel egyetemre járok nekemem elég,de azért egy kis plusz zsebpénz nem jön rosszul.Na kiveszed?

 

-Nekem tökéletes lesz,úgy hogy igen!

 

Kicsit még beszélgettünk és jobban megismerkedtünk.Azt mondtam neki,hogy az árvaházból jöttem,és nincs senkim.

Lefürödtem,kicsit berendezkedtem a szobába majd lefeküdtem aludni.

 

(Helló :* bocsi,hogy megzavarom az olvasát csak szeretném elmondani,hogy innentől Castielék szemszögéből lesz a rész és Castiel fog mesélni!Jó olvasást **)

 

Fogalmunk sem volt rólla,hogy merre kezdjük el a keresést,de tudtam,hogy bármit megtennék azért,hogy megtaláljam Lyát!

 

A korcsok (csak így hívom a Wolf Moon-osokat) szaglása elvezetett minket az állomásig.

 

-Biztos felszállt valamelyik vonatra-mondta Rosaly- Most mit csináljunk?

 

-Várunk!-mondta Ken-

 

-És mégis mire?-mondtam-Talán arra,hogy leszálljon a következő vonatról?

 

-Ha rajtad múlna sosem találnánk meg Lyat! Nem is

 tudom minek vagy itt,úgy is gyűlöl az egész fajtáddal együtt!-mondta Ken-

 

-Na jó fejezzétek be! -kiabálta Leigh- Csak addig bírjátok ki amíg megtaláljuk Lyát! Ken mi a terved?

 

-Megvárjuk a vonatokat és amelyiken megérezzük Leighel a szagát arra felszállunk! De ha valakinek van jobb ötlete csak szóljon!

 

-Rendben,akkor várjunk! -mondta Rosaly-

 

Legszivesebben visszaküldtem volna a korcsokat oda ahonnan jöttek,plusz adtam volna még nekik pár monoglit is!De igaza volt Ken-nek Lya gyűlöl engem és nem tudom,hogy valaha meg fog e bocsájtani nekem.

 

Már késő délutánra járt és még egy vonaton sem érezték meg Lya szagát.

 

-Érzem!-mondta Ken- Ezzel ment tovább,gyerünk szálljunk fel!

 

Majdnem egész éjszaka a vonaton utaztunk,de egy megállónál sem fogtak szagot.Ez így ment jó pár napig.

 

*Két héttel később*

 

-Már nagyon régóta keressük Lyat! Szerintem vissza kéne menjünk a Knight School-ba!-mondta Rosaly-

 

-Az ki van zárva!-vágtuk rá egyszerre Ken-nel! Annyira nem lepődtem meg mert tudtam,hogy ő is érez valamit Lya iránt ahogyan én is!

 

-Hé figyeljetek-szólt Leigh- itt,ennél a megállónál érzem a szagát!

 

-Igazad van,itt szállt le-mondta Ken is-

 

Leszálltunk az állomáson. Nem hittem volna,hogy ilyen messzire jön el a bácsikájától hiszen ő az egyetlen rokona,igaz nem vérszerinti.

 

,,Hol vagy Lya? Hol vagy?"

 

-Induljunk,keressétek a szagát!-mondtam-

 

-Te csak ne ugráltass minket!-mondta Ken-

 

-Ide figyelj,minnél hamarabb meg kell találnunk Lyát!

 

-Castiel,Ken-nek most igaza van! Sokat utaztunk,keresünk szállást,pihenünk és holnap újra elindulunk! Leigh ugye meg lesz még a szaga holnap?-próbált nyugtatni Rosaly-

 

-Igen,biztos!

 

Kerestünk egy kisebb panziót.Én Rosaly-val a két korcs meg együtt alutt külön szobában.

 

-Átmegyek Leigh-ez megmondom nekik,hogy reggel mikor indulunk-mondta Rosaly-

 

Bólintottam

 

~Rosaly~

 

Bekopogtam majd benyitottam az ajtón.Csak Leigh volt a szobában és félmesztelenűl feküdt az ágyon.

 

-Ne...ne haragudj-fordúltam el-

 

-Semmi baj,gyere be nyugodtan! Nem vagyok szégyenlős!

 

-Csak meg szerettem volna mondani,hogy holnap reggel 7-kor indulunk.

 

-Rendben,mondjuk szivesen aludtam volna délig is-mosolygott-

 

-Hát igen én is,de minnél hamarabb megtaláljuk Lyát annál jobb! Csak ennyit akartam,megyek is jó éjt!

 

-Neked is jó éjt!

 

,,Leigh nagyon hejes srác és úgy látom nem nagyon zavarja a faj különbség,és milyen teste van....jaj miket beszélek,köztünk soha nem lehet semmi! Sajnos!"

 

~Castiel~

 

Letusoltam,és amikor be akartam tenni a mosógépbe a kabátomat eszembe jutott,hogy Lya hagyott nekem egy külön levelet.Amikor ki akartam bontani Rosaly jött be az ajtón.

 

-Beszéltem velük és holnap reggel 7-kor indulunk.

 

-Jó,nem pofázott a korcs?

 

-Ha Ken-re gondolsz nem! Bánhatnál velük kedvesebben is!

 

-Na azt várhatják!-mondtam és kimentem az erkélyre a levéllel a kezemben-

 

Talán soha nem féltem még ennyire sőt biztos.Csak az járt a fejemben,hogy mi van ha látni se bír többet.

 

Lassan felszakítottam a boritékot,kivettem belőlle a levelet és elkezdtem olvasni.

 

,,Kedves Castiel!