Miután már nem fért több süti belénk elindultunk mindketten haza,már amúgy is későre járt. Vettem Rob bácsinak is egy szelet tortát,ő is olyan édes szájú mint én.
-Rob bácsi. Megjöttem! Itthon vagy?
- Az emeleten vagyok!
Lepakoltam a cuccaimat,letettem a tortaszeletet az asztalra és felmentem az emeletre.
-Szia,mit csinálsz?-kérdeztem-
-Van még egy kis papírmunkám,azt rendezgetem.Figyelj mi történt tesi órán?
-Semmi,csak reggel megint késésben voltam,ezért siettem és nem volt időm reggelizni! De már bepótoltam a cukrázdában!
-Lya ezt komolyan kell venni! Mostantól minden reggel én foglak ébreszteni,és mostantól rendesen fogsz enni!
-Hoztam egy szelet csoki tortát.-mondtam és tudtam,hogy már nem is fog rám haragudni-
-Ez nem változtat semmin,de ma még én is elég keveset ettem,úgyhogy most lemegyek a konyhába!
-Mindjárt gondoltam!-mosolyogtam-
Bementem a szobámba és végiggondoltam a mai napom.Vagyis leginkább Castielre gondoltam és egyre inkább kezdtem biztossabb lenni benne,hogy ő volt a motoros srác.
,,De mi van ha Kaylanak igaza van!A legegyszerűbb módja,hogy kiderítsem ha megkérdezem Rob bácsit!"
A konyhában ült és a torta szeletet falta.
-Figyelj Rob bácsi.
-Ez a torta valami isteni! Na mondd!
-Csak a kolisokról szerettem volna kérdezni tőled valamit.
Letette a villát és hírtelen úgy figyelt rám,mintha a világ sorsáról lenne szó.
-A kolisokról? És mi lenne az?
-Hát csak,hogy ki szabad jöjjenek a kollégium területén kívülre?
-Hát tudod ez elég bonyolult,de miért érdekel ez téged?
-Mi ezen a bonyolult? És miért nem jönnek ki soha még csak az udvarra sem? És nekünk miért nem szabad bemenjünk a koliba?
-Nem értem mirefel kezdtek érdekelni a kollégisták.De majd inkább máskor beszéljünk erről! Eszembe jutott,hogy valamit az iskolában hagytam!
-És mégis mit?
-Egy...fontos papírt a...ami a munkámhoz kell!
-Rendben!-mondtam és felmentem a szobámba-
Láttam Rob bácsin,hogy hazudik ezért úgy döntöttem,hogy ha ő nem mond nekem semmit,kicsit utána járok én a dolgoknak! Ezért követni fogom.
Téleg az iskolába ment,ebben nem hazudott.Felment az igazgatónő irodájába és elkezdtek beszélni valamiről.Az ajtó mögül próbálkoztam hallgatózni de alig értettem pár szót.
-Te mit csinálsz itt?- hallottam egy fiú hangot a hátam mögül-
-Nataniel,csak te vagy az!- mondtam megkönnyebbülve.Nataniel a suli DÖK elnöke és mindig mindenkivel kedves próbál lenni-
-Te mit keresel itt? Csak nem hallgatózol?
-Mi...nem dehogy! én csak..
Mielőtt befejezhettem volna a mondatot kinyílt az igazgatói ajtaja.Tudtam,hogy most elég nagy pácba keveredtem!
-Maguk meg mit csinálnak itt?- kérdezte az igazgatónő és elég dühösnek látszott!- Nataniel?
-Mi csak....
-Az én hibám igazgatónő- vágtam közbe-
-Lya-nézett rám a bácsikám-
Mindent elmondtam az igazgatónőnek.A bácsikám egyszer sem nézett a szemembe,biztos voltam benne,hogy most nagyon szégyenli magát miattam.
-Ez felháborító! Biztos lehet benne,hogy ennek még meglesz a következménye! Most menjen haza!- mondta dühösen az igazgatónő,majd a bácsikámmal visszamentek az irodába.
-Sajnálom Lya, hogy meg fognak büntetni!
-Hát én kevertem magam bajba,ez van! Most megyek nem gyarapítom a büntetésem.
-Megértem,és köszönöm,hogy nem kevertél bajba!
-Te nem tettél semmit! Szia.
,,Kellett nekem kíváncsiskodnom! Kire üthettem ebben a dologban?"
Már majdnem kiértem a suli kapuján amikor valami zajt hallottam oldalról.
Lassan elindultam a fura hang felé,ami olyan volt mintha valaki szürcsölne.Amikor megláttam,hogy mi az teljesen kétségbe estem és félelmemben kicsit felsikoltottam.Gyorsan a szám elé tettem a kezem de a vámpír szerű lény észrevett és rámnézett.